Pintyőke versei: Balogh Margit: Kesergés

Töredék a szívemből...

"Életem kicsi fácska, vagy talán terebélyes bokor? Ringó ágacskái között csendesen ülök,s a múlton merengve elgondolkodom - Rügye voltam a gyönge ágnak,később sokszínű nyíló virág. Ma még színes levélként pergek,de lassan - lassan csupasz lesz minden faág.Még lehullva is tovább élek,hogy vigyem hírét a régi daloknak,nem elsietve,VÍGAN kell élni,mert csak így maradsz meg fiatalnak! Soha senki nem tudta még,hogy ki vagyok én? - pedig táncolhatnék a világ tetején.Nem kérdezték,hogy bírom erőmmel,azt csak én tudom a Teremtőmmel.Csak én tudom egyfolytába,hogy terheimmel nem éltem hiába.Életerővel vagyok teli,mely éveimet tervezi.Ha netán elszáll,bánatos leszek mert élni szeretnék,s nem lehet!Nem várnak rám táruló karok,sem becsukódott iskolakapuk. Otthon sem vár senki rám - pedig édes életem, még visszasírhatnám!"Fogadjátok szeretettel Pintyőke verseit ZENELEJÁTSZÁS(ide kattints)

2008. szept. 28.

Balogh Margit: Kesergés

Elhalkultak a szavak,

már nem szólal a száj,

a temetőben csendben

holtan nyugszik -

az én édesanyám.

Imában foglalom a nevét,

még most is, ennyi év után,

esteledvén, vagy pirkadatkor

hangosan kimondom:

- hol vagy anyám?

Mintha hallanám,

- hogy válaszolsz:

még pihenek, de várj reám,

s ha hangod hallom

síromba jutva -

bántanak - anyám!

a minap álmaimban megjelentél

és én átöleltelek,

s halkan a füledbe súgtam,

hogy bennem élsz és nem

felejtelek!

(more info) Ihász Gábor:Mama mondj egy szép mesét

1 megjegyzés:

Vállalkozásom megszűnt írta...: Gyönyörű ez a vers Pintyőke néni!
Olvastam, hogy megbetegedett, de remélem az a hatalmas akarat ami magában megvan, meggyógyítja! Szeretettel várjuk vissza mielőbb!; 2008. szeptember 30. 19:28