Hírt hallottam-anyám,ugye te üzentél?
Várlak,egyre várlak,
hisz oly rég elmentél.
Már elnyílt a tavaszvirág,
lassan beköszönt a nyár,
s ha az őszi szellet
fákat lenget,
tőlük várok egy levelet.
Csak a susogó lombtól
hallom a neved,
én itt hagyott,szomorú gyermeked.
Ballagok egyedül,sírok hosszú éveken át,
de szívembe véstelek örökre,
mint föld a gyökeres fát!
(Nagybátony,1998.november
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése